Hármashatárok szerepe

A Hármashatárok című kiállítást a Szatmár Megyei Múzeumban Balogh Balázs, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének igazgatója nyitotta meg.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajtudományi Intézete, az Országos Tudományi Kutatási Alappal (OTKA) együttműködve egy pályázatot készített Hármashatárok címmel. A pályázatban résztvevők miután lezárták a kérdőív–felmérést, egy műhelymunka során megosztják a tapasztalataikat a kutatócsoport tagjai. A tegnap megnyílt kiállításon olyan képeket mutattak be, amelyek a hármashatároknál (magyar–román–ukrán, szerb–magyar–román és szlovén–magyar–horvát) készültek. A kiállításban megtekinthető fényképek négy főbb téma mentén próbálják megragadni és ábrázolni a határmentiség különböző aspektusait: a hármashatárok hármassága, a határátkelés, gazdasági kapcsolatok és kulturális identitás. Az első témakör a hármasságot próbálja megragadni: hogyan zajlik az élet a hármashatárok életterében (háromnyelvű táblák, feliratok, olyan intézmények, amelyek mind a három országot kiszolgálják stb.). A második témában a határátlépés problémáit próbálják bemutatni (bemutatnak útleveleket, úti igazolványokat) határhasználati képeken keresztül, amelyek a határátkelőkhöz kötődnek (vámépületek vagy azok hiánya a schengeni övezethez tartozó magyar–osztrák határnál). A harmadik témához a kulturális identitás és emlékezetnek az egysége tartozik. Ilyen szempontból a határoknak csak szimbolikus szerepük van. Legtöbb esetben ezek a hármashatárpontok emlékezési helyek, szertartások helyei, ahol különböző országok képviselői találkoznak és kulturális tevékenységeket fejtenek ki. Ebben a témakörben arra is odafigyelnek, hogy különböző országok hogyan tartják a kapcsolatot a szomszédos országok kisebbségeivel. A negyedik téma a gazdasági kapcsolatokról szól. Itt teljesen eltérő jellegű képeket találhatunk, mivel a hármashatárok képei is teljesen eltérőek. Míg a román–magyar határnál a kisvállalkozók, az ügyeskedők jutnak a legfontosabb gazdasági összekötő szerephez, addig a délnyugati részen a határ mentén a nagyvállalkozók úgy terveznek, hogy mind a három ország munkaerőpiacára építik ki a gazdasági stratégiájukat. Míg a román–ukrán határnál szögesdrót, a magyar–szlovén–horvát határ mentén gyárak vannak a határ körül.

Elek György

Forrás: Szatmári Friss Újság